Műemlékek lapáton és a beimádkozott templom – interjú Rainer Péterrel

A fundamentum Istentől való, / És Istentől való az akarat, / Mely újra építi a falakat. / Jönnek majd újra boldog építők, / És kiássák a fundamentumot, / S az erkölcs ősi hófehér kövére / Emelnek falat, tetőt, templomot. (Wass Albert)

A címben levő szavak-fogalmak Rainer Péter nyugdíjas építész-belsőépítész-bútortervező, környezet- és műemlékvédő munkásságának akár kulcsszavai is lehetnek. Ugyanis harmincnyolc éve foglalkozik műemlékekkel, szakrális és világi építmények, épületek, belsőterek védelmével, megmentésével, felmérésével, tervezésével, szakértésével, valamint bútorok, szobrok, tárgyak, fotók készítésével. A szobrok, tárgyak egy része az itt-ott – útmentén-erdőn-mezőn-építkezésen – kidobott és megtalált „lim-lomok” mentésével, felhasználásával áll össze művészi installációvá. Az utóbbi időkben pedig egyre több előadást tart a fenti témákban.

3hajós kápolna II. 2016. - Szentély-kapu, makett 2014. - Kápolna, makett 2014.

A Gyakorlati utópiák konferencián az Esztergom-Kovácsi, Szent István-kori templomrom megmaradásáért vívott küzdelem nehézségeit és szükséges bemutatásának lehetséges változatait tárta a résztvevők elé.

Idézet az előadásból:

 „Professzor emerita dr. Prokopp Mária művészettörténész, dr. Horváth István régész, a Balassa Bálint Múzeum nyugalmazott igazgatója és minden Esztergom kulturális épített értékeit féltő magyar kétségbeesve látja, hogy az esztergomi vasútállomás helyreállítása-felújítása – a bonyolító-tervező-kivitelező a NIF (Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.) – kapcsán zajló tereprendezés, útépítés figyelmen kívül hagyja az 1950-60-as években dr. Zolnay László majd dr. Horváth István által feltárt és publikált európai jelentőségű, XI. század-eleji, Szent Kozma és Damján orvosszentek tiszteletére épített, nagyméretű, két homlokzati tornyos, háromhajós plébániatemplom alapfalait. Pedig ez a terület – törvény szerint – Kiemelten Védett Régészeti Terület!”

A templomromot kettévágja és a nagyobbik részét úgy maga alá temeti a vasúti töltés, hogy azt nézni is fáj, pedig a helyszínt már jó néhány évtizede Kiemelten Védett Régészeti Területté nyilvánították. A fenti képen látható, ahogy az újból feltárt romok – szakszerűtlenül letakarva – várják a jobb napokat. Rainer Péter skiccén pedig ez a mai állapot látszik felülnézetből.

A fenti konferencia, valamint a meghosszabított nyitvatartású Hereditas Galéria-beli kiállítása apropóján kértem Rainer Pétertől interjút.

A.Y.: A konferencián az előadásodban elhangzott a beimádkozott templom fogalma. Mi is ez valójában?

R.P.: Mindegyik keresztény templomnak mérhető erőtere van. Mert egyrészt a magyar egyházak többnyire úgynevezett "vesszős ember" által kijelölt helyeken épültek, másrészt mert fennállásuk alatt sok ember imádkozott bennük, s az imák ereje összeadódott. A régi, olykor már elpusztult templomok helyének nagyobb az erőtere, mint az újonnan épülteknek, mert többen, többször, többet imádkoztak bennük. Röviden ezt jelenti a beimádkozás.

A.Y.: Építész-belsőépítész pályafutásod mely munkáit tekinted a leghangsúlyosabbaknak?

R.P.: A munkák két csoportba sorolhatók: megvalósultak és papíron maradtak, természetesen az utóbbiak vannak többségben. 
Munkáim elkészültét egyre kevésbé épülésük befejezése jelenti – mivel az elkészült ház köszönő-viszonyban sincs a tervvel –, hanem a tervé. Kivétel, amikor én vagyok a kivitelező, ez háznál nemigen elképzelhető, inkább bútornál, tárgynál. 
Munkáimat valamiféle belső rendező elv szerint készítem. Műveim szinte a gyermekeim, ezért nem tudok – és nem is akarok – különbséget tenni köztük. 

Bemutatok egy tucatot, íme: 

A.Y.: Van egy része a kiállításodnak, amelynek a – kissé kétértelmű – Műemlékek lapáton címet adtad. Hogyan keletkeztek ezek az alkotások?

R.P.: Valamelyik régebbi közös kiállításra készülve, a padláson kutatva, a kezembe akadt egy törött nyelű péklapát, ez adta az ötletet. Azóta az épp veszélyeztetett – átvitt értelemben lapáton lévő – műemlék fotóját teszem a péklapátra és állítom ki, hogy minél több ember szeme – esze, szíve, lelkiismerete – akadjon meg rajta.

A.Y.: Háromhajós vagy három hajós kápolna?! Háromhajós templomokról már hallottunk, melyek igencsak méretes építmények, de a kápolnáról kisebb terek jutnak eszünkbe. Hogy is van ez?

R.P.: 2014 nyarán Olaszliszkán voltam művésztelepen. Ott készítettem három kimustrált hajó – műanyag kajak – és faevezők felhasználásával egy kis kápolnát. Ebből már egyenesen adódott a szójáték, s lett a neve 3hajós kápolna.

Olaszliszka, 3hajós kápolna I., műanyag-fa-fém konstrukció 2014.

A.Y.: Szerényen és némi fanyar humorral a hangodban mondtad, hogy három díjat kaptál pályafutásod során. A legutolsót 2016-ban. Elmondanád, melyek ezek?

R.P.: 2009-ben kaptam Ferenczy Noémi díjat. 2011-ben kaptam Életműdíjat – ez a nyugdíj –, ez biztosítja a megélhetésem, és 2016-ban kaptam Reitter Ferenc díjat. Talán valami keveset elkövettem a szakmában.

A.Y.: Nagyapád, a 120 éve született Gadányi Jenő festőművész volt. Az ő hagyatékát gondozva az évforduló kapcsán összeállítottál egy albumot a fellelhető műveiből. Ennek az albumnak a létrejöttéről érdeklődöm.

R.P.: Anyai nagyapám Gadányi Jenő (1896-1960) festőművész. Minden részrehajlás és elfogódottság nélkül állíthatom, a magyar művészek egyik legjobbja, annak ellenére, hogy sokan még a nevét sem hallották. Életében és halála után is szinte csak méltánytalanság, háttérbeszorítottság jutott osztályrészéül. Mind a mai napig nem kapta meg a neki járó elismerést sem a szakmában, sem a közéletben. 

Gadányi Jenő: Tájkompozíció I. 1930 k. - Gadányi Jenő: Robbanó színek 1940.

Életművének közkinccsé tételét szorgalmazom jómagam és a Gadányi Jenő Alapítvány immár 25 éve. 2015 decemberében sikerült kiadni a Gadányi könyvet – MMA pályázat és 12 támogató segítségével –, mely bemutatja életművét és méltó emléket állít Gadányinak. Az album formátumú, keménykötésű, 256 oldalas, 260 színes képet, bibliográfiát, angol és német összefoglalót tartalmazó könyv a Gadányi Alapítványnál kapható. (Telefon: +36 1 355 2078; e-mail: rainerstudio@gmail.com)

Köszönöm a beszélgetést és, hogy mindezt elmondhattam.

Rainer Péter építész-belsőépítész szakmai életrajza


Születési adatok: Budapest, 1949. 12. 11. 

Indíttatás: anyai nagyapja Gadányi Jenő (1896-1960) festőművész. 

Fontosabb végzettségek, jogosultságok:1969. Bútorasztalos szakmunkás-bizonyítvány (szakma kiváló tanulója). Gimnáziumi érettségi.1979. Belsőépítész tervező művész diploma (MIF). Mesterei-tanárai: Pogány Frigyes, Jánossy György, Szrogh György, Szalay László, Németh István, Mikó Sándor, Reimholz Péter, Vámossy Ferenc, Rubik Ernő, Csikszentmihályi Péter, Ferencz István.1986. Közgazdasági, jogi, piaci és vezetési (menedzseri) ismeretek oklevél (MIF).1990. Keresztény liturgiák építészete oklevél (BME Mérnöktovábbképző).1991. Építész vezető tervezői jogosultság.1996. Környezetvédelmi szakigazgatás-szervező diploma (Államigazgatási Főiskola Továbbképző).2002. Műemlékvédelmi szakember diploma (BME). Belsőépítész vezető tervezői jogosultság.2003. Színharmóniák tanfolyam oklevél (Szín és Fény Nemzetközi Alapítvány)2005. Építész-, belsőépítész- és műemlékvédelmi szakértő. 

Tagságok: Művészeti Alap, Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, Magyar Építőművészek Szövetsége, Magyar Építész Kamara, Symposion Társaság, Szinesztézia Társaság, G12 Egyesület, Magyar Újságírók Országos Szövetsége, MTA Nemzetközi Színbizottsága, Magyar Művészeti Akadémia Köztestülete.Szakmai, társadalmi funkciók: 1992-től a Gadányi Jenő Művészeti Műhely Alapítvány elnöke.1997-2002 között a Zsennyei BOT (Belsőépítészek Országos Találkozója) lap társszerkesztője, címadója.2005-2010 között a MAOE Belsőépítész Választmány vezetője és az Iparművész Tagozat Vezetőségének tagja.2005-től a Képző- és Iparművészeti Lektorátus, majd jogutódja a MANK Kft. szobrász zsűrije építész szakértője.2002-11 közt az ÁMRK és jogutódjainak építész-belsőépítész vezető tervezője.2010-2020 között a Szerzői Jogi Szakértő Testület kinevezett tagja.2011-ben a Budapesti Kommunikációs Főiskola műemlékvédelmi ismeretek tanára.2012-13. Vác mb. főépítésze – a sorozatos bontásokkal nem értett egyet, ezért lemondott.  

Egyéni kiállítások: 1980. Dunaújváros; Zalaegerszeg Műv. Házak. 1982. Gödöllő, Helytörténeti Gyűjt. 1987. Bp. Ferencvárosi Pince. 1997. Zsennye, Nemzetközi Symposion. 1999. Bp. Vigadó Gal. 2004. Esztergom, Bazilika Kincstár. 2006. Bp. Symposion Klub. 2007. Bp. Virányosi Köz. Ház. 2008. Komárom /Sk Szent András tpl.; Bp. MÉSZ; Bp. XII. ker. Önk. Folyosó Gal. 2009. Bp. KÖH Pince Gal.; Bp. Öntödei Múzeum; Zsámbék, Premontrei Iskola; Bp. Árkád Gal. 2010. Vác, Credo-ház; 2012. Bp. FUGA. 2016. Bp. Hereditas Gal.Kollektív kiállítások: 148 hazai és külföldi kiállításon vett részt /terv, makett, fotó, bútor, szobor stb.  

Kiállítás-rendezések: 89 képző- és iparművészeti témájút rendezett, ebből 24 Gadányi emlékkiállítást.Pályázatok: 56 terv- és tárgypályázaton 64 pályaműből 43 volt díjazott, illetve eredményes.Szakrális tervek: 89-ből eddig 18 valósult meg. Néhány terv ötletelése, készítése folyamatban van.  

Szakmai írások: 52 cikk, szakdolgozat, tervismertetés, kiadvány és könyv szerkesztése, tervezése.  

Szakmai előadások: 51, zömmel templomtervezés, műemlék-, örökség- és értékvédelem témákban.  

Fontosabb díjak: 2009. Ferenczy Noémi díj; 2011. Életműdíj (nyugdíj); 2016. Reitter Ferenc díj.  

Válogatás megvalósult munkákból: 1974-94. Asztal-szék együttesek - lap, hajlított fa, fém; 1977. Szentendre, Kálvária domb - farácshéjkupola ideiglenes felállítása - kollektív terv-kivitel; 1981. Tata, Czégényi malom helyreáll.; 1982. Ond, Magyarok Nagyasszonya rk. tpl. - belsőtér; 1983. Bokod, ev. gyülekezeti terem bép.; Bp. Népstadion park - túlnyomásos kupolasátor ideiglenes feláll. tt: Szilvássy István; 1983-85. Bp. Budafok-felsővárosi rk. tpl. belső; 1989. Sepsiszentgyörgy (Erdély) - rk. temetőkápolna bővítés; Gelence (Erdély) - rk. tpl. /Europa Nostra díj/ kőoltár, ambo; Bp. IX. Üllői út - Ogilvy & Mather Bp. Rt iroda; 1990. Bp. V. Belgrád rkp. - MÁV emléktárgybolt; 1992. Bp. VI. Oktogon - Fantom söröző - tt: Kabafi Adrienne; 1993. Bp. XII. Kékgolyó u. - Pincesöröző; Bp. X. ker. Önk. - Ügyfélszolgálat irodabelső; 1994. Kézdiszentkereszt (Erdély) - rk. tpl. belső; 1995. Bp. VI. Király-Káldi u. sarok - VAM Design Center; 1994. Bp. V. Szemere u. ált. iskola homlokzat színterv; 1995. Solymár, boltozott borospince + ikergarázs; 1999. Zsámbék, Pálos u. parasztház há.; 2000. Bp. XII. Kiss J. alt. u. - lakás; 2001. Bp. VII. Dob u. KöVíM - Porta, tt: Szende Árpád; 2002. Bp. Construma kiállítás - PannonPipe stand - Hajó, tt: Gyürky András; 2004. Sopronbánfalva, Mária-Magdolna rk. tpl. - Szembeoltár; 2005. Szécsény, Forgách kastély há., tt: Fülöpp Róbert /2005. évi Hagyományos Homlokzat Nagydíj + Trilak díj/; 2006. Hollókő, Petőfi u. 6., 20., 30. porták há. + 18. új ház; 2008. Bp. KÖSZ székház há.; 2009. Bp. Öntödei Múzeum há.; 2010. Kisújbánya, Szent Márton rk. tpl. há.; 2011. Nagykőrös, Ref. tpl. há.; 2013. Szárhegyi Önk. Hiv. aula Kettőskereszt faplasztika, 2,8 m; 2014. Olaszliszka, 3hajós kápolna; Háromkirályok; 2015-16. Szobrok, tárgyak.  

Tevékenység: egyházi, világi, régi (műemlék), új, környezetbarát, energiakímélő építmény, épület, belsőtér, táj építészeti és komplex tervezése. Szobrászkodik, fotózik. A fa, mint anyag áll hozzá legközelebb.

Feladat és kötelesség: emlékeink, értékeink megmentése, a Gadányi életmű közkinccsé tétele.

(A képeket Rainer Péter bocsátotta rendelkezésemre.)