A vendégkiállítók Mújdricza Ferenc, SzuperMA Műhely és Bánfalvy Zoltán fotográfus, a konferencia moderátorai Dr. Nagy Dénes matematikus és Kántor Viola televíziós műsorvezető, kulturális szerkesztők voltak.
Az első napon Krizsán András DLA, a MÉSZ elnöke a konferencia köszöntőjében röviden elmesélte, hogy a MÉSZ alapítója Lechner Ödön volt. Makovecz Imre is a jeles tagok egyikeként működött itt, s hogy ő maga a Kós-teremben az u.n. Csütörtöki iskolát vezeti évek óta, melynek eredeti célja a vidékfejlesztés volt élő példákkal illusztrálva.
Nagy Dénes egy asszociációs láncolattal mutatta be a kiállítás és konferencia helyszínét, mely a 69. Oscar-díj győztes filmjének Almássy grófjától, illetve az ő családja házának istállójától indult (u.i. a Kós-terem az Almássy palota istállója volt egykor) és eljutott a Kós Károly által A lovakrúl írt, a napokban újra megjelent - 1937-ben kézzel írt és illusztrált könyvének -, hasonmás kiadásán át, a lovári nyelven elnevezett Maladype Színház Numera! című előadásáig. A beszélgetések moderátora Kántor Viola, s ahol már ő maga is volt meghívott társalkodó. (Maladype jelentése: találkozások.)
 |
| Botzheim Bálint és Mizsei Anett |
Az első eladók Dr. Katona Vilmos, Botzheim Bálint és Mizsei Anett előadásában a parametrikus építészet, illetve a 3D nyomtatás építészeti alkalmazásának lehetőségeit ismerhette meg a hallgatóság; emellett bemutatták a Moontopia pályázatra készített holdtúra és holdbázis tervüket is, melynek főcímei az Űrbányászat, Űrturizmus, Kolonizáció, Tudományos kutatás elsősorban Hold, célponttal. Mesterséges barlangokból, vagy lebegő építményekből elképzelt szálláshelyek, a Föld látványával az ablakokból, s turista útvonalakkal a Holdon.
Organikus, szimmetrikus formájú, a Hold anyagából épített objektumok, félig a földbe süllyesztve…
 |
| Dr. Kovács Mónika és Fekete Zoltán |
"Minden ember orvos és építő is egyben, aki képes arra, hogy meggyógyítsa önmagát és felépítse hajlékát a saját maga számára" (Nader Khalili)
A szupervályog építés előnyeit mutatták be – ma utópisztikus gondolatnak hangzik, ami egykor természetes volt, hogy mindenki saját kezűleg építhet magának hajlékot.
Föld..., homokzsák technológia..., tudati fejlődés..., kiszabadulni a mókuskerékből..., egészségesebb és minőségi élet… permakultúra… „Műkedvelő kőművelők" - nek nevezik magukat.
 |
| Mújdricza Ferenc |
A harmadik előadásban Mújdricza Ferenc beszélt néhány, – a témához kapcsolódó – építészeti munkájáról, köztük az Esztergomi Bazilika alatti Prímáspincébe általa tervezett díszteremről, mely egyelőre megvalósításra vár; valamint egy archaikus formai elemeket hordozó családi házról Esztergom Szenttamás városrészében.
A felső, eredeti természetes világításának újranyitásával "Aranykapuvá" válhat a Bazilika alatti jellegzetes sötétkapu, amin ma már legalább nem döng át a forgalom.
Az első nap befejező előadásában Rainer Péter az Esztergom-Kovácsiban található, Szent István-kori templomrom kutatásának nehézségeiről beszélt, s arról is, ahogyan átszeli a romok feltárását egy engedély nélkül odatelepített ipari vágány. Pedig ott egy évszázadokon keresztül beimádkozott szakrális tér van, amely a romok közt is továbbél.
Közönség soraiban ült és hozzászólt Esztergom alpolgármestere, Bánhidy László és Prokopp Mária művészettörténész is.
 |
| Bánhidy László |
 |
| Prokopp Mária |
16-án 16 óra 16 perc 16 másodperckor pedig a Maladype színház nagyszerű bemutatkozását hallgathattuk Balázs Zoltán tolmácsolásában, saját életútján vezetve át a közönséget a Máramarosszigettől, a "bohóc" pályafutás kitalálásán át, az alternatív szobaszínházig. (Lám a Vízöntő könnyed bolondja - akit megláttam megoldásként anno tükörben - újra megjelenik az életemben?)
 |
| Balázs Zoltán |
Vége az első napnak.
................................................................................................................
A második nap első előadója, Kökény-Kovács Ildikó bemutatta, hogyan lehet már gyermekkorban felkelteni az érdeklődést az építészet iránt. Építő játékok címmel gyakorlatok segítségével vezeti rá a gyermekeket az épített környezet megismerésére és megszeretésére. Ővele - úgy látom -, lesznek majd közös dolgaim, úgy az oktatásban, mint az alkotásban.
Erdély Dániel, a konferencia következő előadója a nemzetközi színtéren is elismert Spidront mutatta be. Az előadást személyes élményeivel és tapasztalataival színesítette, és bevezette az érdeklődőket a Spidron elmélet hátterébe, ötletelésre biztatva a hallgatóságot a felhasználást illetően.
Ezek után következett Dr. Keserü Katalin művészettörténész előadása, amely lehetőséget kínált a konferencia hallgatóságának a közös gondolkodásra a népi építészeti emlékek műemlékké nyilvánításának magyarországi helyzetéről.
A diái között az egyik indonéz faluban levő házbelső termékenységi szimbólumai felidézték bennem Hoppál Bori régebbi előadásait, a női testtudatossággal kapcsolatban.
Dr. Nagy Dénes tovább fűzte a népi építészet értékeinek kortárs továbbéléséről felvetett témát. Áttekintette, hogy jeles építészeink hogyan közelítettek a kérdéshez, illetve beszélt a jövőbeli kutatások lehetőségeiről.
Lenyűgözött az ő széles látóköre, és átfogó szellemisége, ahogyan összetartotta a konferenciát, át és át vezetve egyik témakört a másikba, azok összefüggéseivel együtt.
A konferencia zárásaként Bánfalvy Zoltán fotográfus mutatta be munkáit, amelyek fókuszpontjában a csillagos ég, az égi mozgások megragadása állt.
Gömb- és síkpanorámákon, majd a hosszú záridős fotókon át, az egyszerű lyukkamerás Napút felvételekig láthattuk, ahogy az univerzum harmóniájával összhangban épült Mújdricza Péter magyarföldi temploma.
A konferencia végén elhatároztam, hogy az előadók mindegyikével felveszem a kapcsolatot és a velük való találkozásaimból születnek majd a következő interjúim, cikkeim.
Elsőként Mújdricza Pétert keresem fel egy beszélgetésre.
